MyOTHERSIDE

V. Varga TiborNaplemente Malmöben   Lebukott a nap a Torso mögé, Egyenesen a tengerbe hullt, Narancssárgába borult a világ. Találkozott a jelen, a múlt, A jövő, és az álmos Øresund.

V. Varga TiborÉjjeli hó   Befedte a házakat, a közeli templomot, Betakart engem is az éjjeli hó. Alszik a város és vele alszik a fehér takaró. Ha idelátogatnál most csönd fogadna, Szokatlan nyugalom, valami belső, Elnyújtott, ásító vasárnap-gondolat. Elálmosodnál,…

Bata Gábor - Manderley-házÚgy sértett e jégmosoly és csak ő nézett így!Suttogó percek rebbenő árnyalakKöröttem holt lelkek szárnyalnakSuhanó csend néma szobaÁlmom riadtan rebben tovaSzorítom magamhoz kedvesemNem adom nem veszi el senki sem.Miért hűl ki a kezem? Miért…

V. Varga TiborMutasd magad   Nyisd ki az ablakot, Tárd szélesre, húzd fel a rolót, nyisd ki a reluxát, Húzd szét a függönyt, és csinálja valami olyat Amit csak úgy csinálnál, ha nem nyitottad volna ki, Ha nem tártad volna ki, hanem húztad volna fel, Ha nem húztad volna…

Bata Gábor - Minden csak komédia   Minden csak komédiaNéha nagy elfojtott sikoltás tép belülMinden látszatbékén, örömön felülEz nem a pillanat feltörő dühe.Nem. Nem a szem a lélek tükre.Mindenem mutatvány, vérem a játékNekem a színlelés ismerős tájék.Lassacskán…

V. Varga Tibor2012 2012, indul, kezdet, legyen egy új év. Biciklivel a Södra Förstadsgatanon Nem ülök rajta. Súlytalan pedál. Tolom. Ha gyorsan vége lenne, megszakadna a szívem, A nap fagyosra hevít néhány könnycseppet, Kis prizmák a szélben.   Még nem tudom merre…

V. Varga TiborÚj ruha   Vedd fel az új ruhád, Lélegezd be a textil gyári illatát, Fesd be a világot te-színűre. Aztán, ha végeztél, majd ülj le És csendben mondj el egy imát, Vagy  inkább add oda nekem a ruhád.

V. Varga TiborCsendesen   Indulj el, kezdd lassan, és úgy is fejezd be, ne siess. Érezzem a háton a vérző sebeket és Figyelj most arra, hogy soha ne legyen Annyira jó, amennyire jó lehetne, kicsivel Lejjebb, kicsivel feljebb, ott, nem, mégsem, Pont jó. Úgy.…

V. VargaTiborKártyás   Szétcsúszott sorsú hármasok, tízesek, csendéletszerű kusza, rendezetlen talon Állítsd élére őket, hangja legyen, keverj! – küldöm ezt valami univerzum urának, valami fucking laza mesterkártyásnak, valakinek ki felül van, a pakli tetején, felül…

V. Varga TiborGood night People. Shouting. I can hear some words, it’s a different language, it’s a different culture, it’s a different country. Country of shouting. Crowded bus, somebody, just hit me. Why? My wallet is stolen, they tore my clothes and they are shouting. Are…

V. Varga TiborReggelReggel van, még nem kelek fel,lesz még erre idő, időzz el velem a félálomban. Csendben, tagadd le a felkelő napot, hazudj a világnak. Most szép, nincs rajta repedés,a fény megtörik rajtunk, és én(talán az álmomban, talán az álmodban) kisöpröm arcodból a…

V. Varga TiborLevélLevél, távolról, messziről, fel az égbe, valakinek, lebonthatatlan falak kőművesének, végtelen pusztítónak. A levél majd halkan átlibben egy tüzes karikán, a hamvak talán az égbe szállnak, talán a földre hullnak. De neked szólnak a hamvak, a te bőrödre…

V. Varga TiborTúllenniTudja, hogy figyelsz,Neked írja ezt.Céllal, céltalanul,sorokat hegeszt,egymás után,kusza sorok,esetlen rímek,kifáradt torok.Hagyd, hadd írjon,ez maradt, ennyi,nem akar mára napra kimenni, és ott beleordítani a végtelenbe azt, hogy baszd meg, a múlt a jövő…

V. Varga TiborÁlom voltEgyütt. Új. Meghasonlott szerelem.Távol, egy új hazában, a régit elmostad,csillogva fekszik az emlékszárítón,élesek a kések, véresek a vérek,az italok mind vízből vannak, olyantiszta itt minden, lehetett volna ezolyan jó, mint még soha.…

V. Varga TiborTitok Vékony papírszalag,rajta ujjlenyomatok,kinyomozható szavak,szárad a tinta, titok készül.Talán összetekerhetnéd,nekem, vagy magadnak.Azt hittem, végre itt lesz.De nem, te odaraktad.Csalódás, csak megszáradttinta, ráncos, öreg, üres,el nem hitt szavak.Ami…

V. Varga TiborHátraA hátad mögé nézvecsak a teret látod,azt nem, mi van mögötte,lehajolsz egy kőért,eldobnád messzire.A kő az éjszakábansivít, végtelennektűnő, néma pillanat,visszafordulsz, talánmég valami megmaradt.Elhúzódik minden,szétnyílik a világ,Egy pillanatra…

V. Varga TiborTalán ez egy olyan ima...Talán ez egy olyan ima,ami feljebb száll a szokottnál,csak kiejted a szót, kiejted a zsákbólkölcsönszavakat kéregetsz mástól,elhagyod magad, kívül vagy az űrön.Kívül vagy mindenen, látod önmagadés ez az ima az, ami örökre…

V. Varga TiborBudapest Look at that window Feel the great distance, multiply it with infinity. The city, the lens of my glass, an abandoned ship full of thoughts a city I will leave, a city who is You somehow. Air, just breath me in, inhale the moment. I will miss You, that…

V. Varga TiborVillamoshalálCsilingel, fékez, megreng a föld.Bedől a kanyarba a villamos,egyre gyorsabban lassul a világ.Mígnem megáll, elhalványul,Nem marad más, csak a halálsárga teste, egy jövő nélküliCombino, egy úr aki vezette,s száz meg száz utas. Gondolatoknélkül, üresen…

V. Varga TiborÁlomcsapda Álmodd meg azt, hogynem álmodsz semmit,hogy az éter közepénszámolod a mennyit,és ha elfogy, felébredszés egy másik álombakelsz bele, nyúlóstésztává válva leszelálomkenyér bele.

V. Varga TiborAz ismeretlen holdba tekintve Egy kráterbe nézel és tudod:Ez most valaminek a helye.Talán Neked, talán egy égi testnek lesz ma új neve.

V. Varga TiborEsikAz ablak alatt húzott el az esőverte autóbusz,Az ablakon csorogtak kövér esőcseppek.És a cseppekben megannyi Föld-glóbusz,Összeálltak, érré duzzadva a földre estek,S a rengeteg bolygó a könnyekben ázvaÖntudatlanul sordódva az elmúlás felé,Koszos, szürke…

V. Varga TiborHiú remény UtcaA Hiú remény Utcaén szám alattkivirágzott egybuta gondolat.Nekidőltem,megöleltem,s ő megragadtatorkomat. Aztán elbújtam.Szégyenemben.Nézd, most egyúj álcám van.Abban sírokközszemlére a megfojtott vágyaklerombolt házában.

Tordai Lili - Vers a születésedrőlEgyszer 87 telén, megfogant egy kis legény. Anyukája hírét vitte, apukáját is meglepte. Apukája azt akarta, Pityu legyen a neve, Mert az apja nevéből még, Nem volt neki elege. Lány lesz akkor legyen…

V. Varga TiborAz útHa marionettnek érezném magam,már rég alattad állnék, magamra hurkolnámaz összes zsineget. Táncolnék alattad,várnám hogy rángasd a madzagot... De nem vagyok. Most inkábbKidobnám a szemétbe az összes maszlagot,Megenném a maradékokat,felfalnám a felesleges…