V. Varga TiborAdj egy szilánkot
Jött pár véletlen sejt, és lett belőlük: Élet. Ó, semmi... Talán mindegy kivé lett. Zajtalanul, halkan sírva tele az anyaméhet Sajgó szívbe, a múltba és a jövőbe tépett. Eképpen látott meg először fényt, s érett Fővel is végig…
Varga TiborAz ÚrÉn akarok lenni az Úr. Dobbanás követ Dobbanást, tüsszentés, Levegő, hideg van, Remegek, izzadok, Azt hiszed ez én vagyok? Én. Aki semmit nem tehet. Egészséges, mégis beteg.
Bata Gábor: Vall(om)ás/Éva hol vagy?/ Ádám a kiűzetés utánCsak állt, szédült és nézett bután.Akkor értette meg mi történtMikor megtudta az új törvényt.Vissza nem megy soha már,A régi élet tovaszáll.Hideg, sötét, üres világ,Hangja a pusztába kiált.Pedig látta…
Utolsó kommentek