Imre Flóra: Drutavilambita
Hova futott a szemedböl a csillogás,
Ahogy a partról apálykor a víz fut el,
Ahogy elalszik a felsziszegö parázs,
Mikor a nyári esö vele táncra kel?
Ahogy a hold fut a pöre vidék felett,
Idegenül suhan át szemed arcomon,
Szavad a két kezed árnya bilincse lett;
Hova szivárog a fény meg a fájdalom?
Ki ölel engem a hold meg a nap között,
Ha nem idöz a szemed se a testemen,
Ha a szavadból a tüz tova költözött,
Kire nevethet a földön az én szemem?
Ahogy a partról apálykor a víz fut el,
Ahogy elalszik a felsziszegö parázs,
Mikor a nyári esö vele táncra kel?
Ahogy a hold fut a pöre vidék felett,
Idegenül suhan át szemed arcomon,
Szavad a két kezed árnya bilincse lett;
Hova szivárog a fény meg a fájdalom?
Ki ölel engem a hold meg a nap között,
Ha nem idöz a szemed se a testemen,
Ha a szavadból a tüz tova költözött,
Kire nevethet a földön az én szemem?
Utolsó kommentek