V. Varga TiborKeringő
A mellkasodra hajolva hallgatom
ahogy a szíved ütemre tart életben,
Egy régi dallamra keringőzik a jövő.
Lassan lecsukódik a szemem,
de még hallom: egykettő, egykettő,
egykettő, egykettő. Cipők halkuló
kopogása álomba fordítja életed.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek