V. Varga TiborAz egyszemű nőkről

Figyelj, Te bele tudnál szeretni

Egy egyszemű nőbe?

Most mondd...

Miért kell kőbe vésni,

hogy a szép nő kétszemű?

Te is megnyúznád magad,

mint az álmomban az alak?

Beleőrülnél Te is, hogy

Körülötted falak,

Melletted mézédes szavak,

Mezítelen mindenki,

Téged szétvet a vágy,

Vár sok sok sok ágy,

És az ágyakról mint őrtornyokból

Minden felől rádbámulnak,

Egyszemű lányok figyelnek.

Tán csak érintened kéne őket,

És a varázs alól kivétetnek.

Te is elhánynád magad?

Miért urad a külalak?

Te is puszta körmöddel

hántanád le a bőrt az agyadról,

hogy megszűnjön a nyomás,

mely szétveti fejed?

Megbolondulnál a kedves

szavaktól? Széttárt lábaktól?

Félsz? Gyere, legyünk egyek!

Inkább a halál?

Képzelj el egy lányt,

Gyönyörű testtel,

egy szemmel a fejen.

És talán ha elalszol,

vagy épp ha felkelsz

szóval gondolkozz el...

ne akkor kelljen!