V. Varga TiborÁlom
Elfelejtettem az álmot, de érzem.
Egy emlék-éterből formált penge
A nyakamat csókolva suttog fülembe,
Elárulja mitől félek.
Kora reggel, zavart zsibbadás,
Valami ott maradt, hátul. Éles
Késsel az agytörzsbe vájva
Keresem önmagam.
Álom
2022.01.20. 15:13 | Tirgit | Szólj hozzá!
Címkék: vers varga tibi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://myotherside.blog.hu/api/trackback/id/tr4716819554
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek