V. Varga TiborA tél városa
Most vagy az igazi, betemeti utcáid a hó,
Üresen várakozik az első szerelvényre
Egy vacogó metrómegálló.
Megfagytam benned, magadévá tettél,
Örökbefogadott a jeges város, fiává
Tett párod, a hideg tél.
Soha nem volt lelked helyén, dermedten,
Én dobogok a szíved helyett, azt hiszem
Benned én is tél lettem.
Utolsó kommentek