V. Varga TiborKémia
Nyári zokogás könnycseppjeinek maró savával
közömbösül most valami erős bázis,
minden fájdalmam alapja.
Vízként hullik le a semmi a földre arcomról,
És valami örökérvényű só cserepesedik ki.
Száraz a szemhéjam alatta.
Kémia
2012.12.09. 17:42 | Tirgit | Szólj hozzá!
Címkék: vers varga tibi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://myotherside.blog.hu/api/trackback/id/tr724956191
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek