V. Varga TiborJó lenne...
Jó lenne ha érezni tudnám
Azt amit más érez.
Ha kezem nyújtanám és felsegítenél.
Add oda. Belebolondulok.
Félős rozoga vállam nem bírja a terhét.
Földgolyóként nehezedik rá a bánat.
Mint fekete vonat, robog át
szenes füsttel a lelkemen.
Mondd, hol lelhetem azt, ami én voltam?
El van ásva? Meghalt?
Élve temették el az utcasarkon.
Eső mossa, eső mossa a földet.
Talán előbukkanok.
Talán előrobbanok.
Ki akarok jönni. Bár kényelmes az ágy,
Bent meleg a megszokás,
de kifeszít a vágy.
Sok a kérdés, de mégis olyan kevés,
szinte egy.
Mert a válasz rá itt van,
csak az orrom előtt
a Nap lemegy,
lebukik testem, a Föld alá.
És elveszik a fény, ami a választ
megvilágítaná.
Utolsó kommentek