V. Varga TiborAntiremény

Tegnap beköszöntött a tél

S Te langyos tócsa, jég lettél.

És – töprengek – nem nagy ügy,

De tudom, azért kemény.

Kristályos hangszálaid

Hangtalan sikolyából

Ordít az antiremény.

Antiremény – messze van,

Messze van a múlt.

Minden megpuhult,

Összement, megfonnyadt.

Elszáradt, meghalt,

Ráncos lett, lekókadt...

...

Így viszlek mindenhová

A hónom alatt.

Az antiremény eltömődött

Pórusaimba ragadt.