Varga TiborLevegőÁsítottam,BeszívtalakLevegőbőlFormált alakCsókoló.Bókoló.Hideg. Életre hívszFrissességetAdsz ameddigÉszhez térekJéghideg.Élvezet.Nekem. Józan vagyokTéged vágylakCsak mégegyszerBeszívnálakKeresztül.Kirepül.Vissza. HozzádszoktamKívánom…
Levegő
2008.08.15. 21:22 | Tirgit | Szólj hozzá!
Címkék: vers varga tibi
... így kértem tőled bocsánatot
2008.08.14. 10:10 | Tirgit | Szólj hozzá!
Varga Tibor... így kértem tőled bocsánatot... így kértem tőled bocsánatot Futtott a test, szembe az idő.A végtelen pillanat,És egy darab kő. Folyt a villámsebes gondolatDe már túl késő...Nem hallottad hangomat. Gyorsan belevágtad, serkent a vérAz idő…
Címkék: vers varga tibi
Éjszakai járat
2008.08.13. 23:37 | just looking | 1 komment
Egy padon ülve eszmélek. Teljes sötétség, csak hátulról világít kissé valami reklám távoli neonfénye. Nem tudom, hol vagyok, nem tudom, mennyi az idő, nem tudom, hogyan kerültem ide, nem tudom, hogyan fogok innen hazajutni, de annyira tompa vagyok, hogy nem is tudok ezzel foglalkozni.…
Címkék: novella
Kiégtem
2008.08.13. 10:30 | Tirgit | 2 komment
Varga TiborKiégtem Először nem tűnt fel. Gyakran megesett, hogy melléültem. A vonaton odafelé úton, vagy egy napsütötte reggelen kenyeret majszolva. Először nem tűnt fel. Néhány szemvillanás. Olyan volt számomra mint a levegő. Illata keveredett ezer más nő…
Utolsó kommentek