Akár egy átszerelmeskedett éjszaka után az elázott paplan illata, Akár egy megtermékenyítetlenül álló magányos, lassú almafa, Törékeny békét szül a béke, csüng cseppnyi vízként éretlenül gyümölcse, madárka rebben fel ágai közt, és visszanéz : mondd, drága…
Utolsó kommentek