V. Varga TiborVia Dolorosa
A város fölött még
a nap kék
az ég.
Várj míg utolérlek.
Hadd súlyosbítsam terhed.
Bár nem akartad ezt,
De megnyerted.
Meg kell várj.
Állj. Ezt nem fogják megírni.
Könnyebb most könnyek közt.
Könnyebb most sírni.
Egyszerűbb a pocsolyában
Sáros arccal nyelni,
Mint apró imákkal az
Iszapot kimerni.
Mert ennyi.
Minden más semmit
Sem ér.
Felesleges sebekből
Patakzik a vér.
Várj meg, várj még!
Tényleg ezt akarod?
Nézd meg a lábad,
A tested és a karod.
Millió kis hiába
Ha senki sem lesz tiszta.
Millió kis hiába
Ha nem térsz majd vissza.
2000 év múlva
Az éterből figyeled
Hogy árulják
Nyakláncon egyszerű nevedet.
Csodálkozva nézel majd
Mit tettek veled
A nevedben őrül meg
Egy egész embersereg.
Kérlek várj most meg!
Állj most meg.
És Fordulj Vissza.
A fadarabot nyakadról
Törd miszlikbe
Szórd arcukra.
Fordulj vissza azonnal,
Vétek lenne várni.
Most meg kell állni....
Meg kell állni.
A város fölött még
a nap kék
az ég.
Még.
Utolsó kommentek