Bata Gábor: Delirium

......ketyeg a falióra.

Méri a lüktetést.

Egy, kettő,

Egy, kettő.

Fájdalmas küldetés

Itt feküdni lustán....

Nem mintha nem unnám,

csak felkelni sincs kedvem...

Pedig kéne valamit ennem.

De minek? Kinek csinálom?

Söröm is elfogyott

az álom többször elnyomott

Fekszem, hallom a hangokat

még látom a homályos arcokat

El-eltűnik már a világ.

Az Isten végre visszavág...

Legalább tudom, hogy van.

Lehet, hogy márcsak holtan?

Él. Érzem az öklét.

Lassan szorítja összébb,

Hogy érezzem, hogy fáj

Összeszorul némán a száj...

"Kösz ilyet már ittam!"

De ennyit hogy bírtam?

Hogy lett nyolc a kettőből?

Már vártam. Kezdődik előről.

Fáj a fejem napok óta,

Halkan......