V. Varga TiborÍgy alakult
A hosszú séták városára most lezuhant az este
Az utca csendes, a tér sötét, sötét most minden,
Egy ablakban villan fel fény, majd elalszik csendben.
Én a várost járom, megint céltalanul keresem a semmit.
A semmi talált meg engem, ideűzött, fáradt, unott
Elkeseredésében, játszva rúgdosott ide, azóta figyel.
Hogyan állok helyt, hogyan viselem a zászlót, minden
Pillanatban üres szemgödre kutatja életem.
Itt egy papírlap, a földön találtam, Malmö valamelyik
Legkihaltabb utcáján, egy már alig író toll mellett hevert.
Ha nem vettem volna fel, más volna minden levert,
Kacskaringós sor, szó, betű. Ha nem vettem volna fel...
Utolsó kommentek