V. Varga TiborVillanykörte
Egy eltört villanykörte wolfrámszála
Épen maradhatott, átjárta még testét a hő.
Majd mint mindenből, elszállt belőle az élet.
Kihűlt atomjai már nem siratják a rengeteg
Felesleges hogyant, mit s miértet,
Elhalgattak. Rátalálsz, de élet... na az már
Nem lesz soha ebből és les rád is a vége,
Illó kristály életbúrád néha
Lecserélnéd átlátszatlan fémre.
Utolsó kommentek