V. Varga TiborDecember ötödikén találkoztam az első szerelmemmel
Hatott.
A véletlen pirula.
Pirula fülem.
Pirula zarcom.
Rágó a számban,
Keresem a hangom.
Tényleg Ő az?
Vagy csak hátha?
Bárcsak ez a 4es6os...
Szóval bárcsak megállna...
Vagy az idő.
Hadd járjam körbe.
Hadd nézzem, ízleljem,
Szagoljam mindenét.
Tibi... Menj oda...
De várj picit!
Hallom a véletlen énekét:
A villamos esetenként...
Most álltam melléd.
Hirtelen fékezésre kényszerül...
Huhh... egy bácsi még épp leül.
Kérjük mindig szíveskedjenek...
Most végre a szemedben nézhetek.
Kapaszkodni.
Ááááááááááááá baszki...
Jajj bocsánat, elnézést,
Jajj bocsánat, ne haragudj,
..Te vagy az? Viki?
Ú de régen....
Most már folyik.
Most már folyik,
Mint korcsolya a jégen.
Gördül, görög,
Minden sima.
Úgy halad, mint
Kés a vajban.
...
Most reggel 9,
És december 6 van
Mellettem a véletlen lány
És egy gyűrött paplan.
Utolsó kommentek